2008. március 23., vasárnap

Ma már nem megyünk orvoshoz.

Alvást színlel a mászóka legfelső polcán.

Oda dörzsöli a saját illatát a kosárhoz.

Igen, tegnap voltunk utoljára ellenőrzésen. Benjike, injekciót is kapott, gyúlladáscsökkentőt, meg fájdalomcsillapítót. Megtudtuk nézni a foga helyét, mert már nem fáj neki annyira. Most két nap jön amikor nincs rendelés, de a doki többször is elmondta, hogy ha úgy látom, hogy rosszabúl lenne a Benji, akkor telefonáljak és megbeszéljük, hogy mikor vihetem rendelésen kívűl. Ez egy olyan emberi gesztus, hogy nem szeretnék vele visszaélni, hiszen az orvos is ember, fiatal ember, akinek családja van, és az ünnep a családé kell legyen.
Ma délelött már sikerült neki beadni egy Cvitamint. Szerintem az egy csodagyógyszer. Estefelé mégegyet adok neki, és nagyon fogom figyelni, hogy milyen állapotban van, és ha nem nagyon muszáj orvosi segítséget kérni, akkor kihúzzuk a következő rendelésig.
Reggel felment a szekrényre. Gyorsan levettem, hogy nehogy ugorjon lefelé jövet. Most meg a mászóka legfelső pihenőjére ment fel. Valamikor, még egy éve is, ott szeretett a legjobban aludni. Állandóan figyelem, nehogy egyedül akarjon lejönni, mert félek, hogy nem sikerülne neki. Nagyon nem használna neki, ha leesne.

Nincsenek megjegyzések: