Baj nélkül, hazaértünk.

Most én akarok enni!
Végre ennivaló, és ehetek!


Villamossal mentem, mert nem bíztam abban, hogy jó idő marad addigra is mire a Benji túl lesz a műtéten. Nyugodtan mondhatom műtétnek, mert biztos, hogy nem lesz egyszerű, ha ekkora bajokat tudott csinálni. Kettőre kellett menni, de mi már fél kettőkor ott voltunk a rendelőben. Minél elöbb szerettem volna túl lenni a fog kivételen.
Meglepően sokan voltak a váróban. Többek között volt egy 15 éves macska is. Nem nagyon nem szeretek az állatorvosi várokban időzni a macskákkal, mert ez a legbiztosabb hely valami vírus összeszedésére. Most is, mint mindig egy távolabbi sarokban raktam le a Benjit. Nem szeretek a többi beteg macska közelébe lenni.
Több kutya is volt. Nem nagyon ismerem a fajtákat, de szeretem őket. Volt egy hatalmas, fekete, hosszú szőrrel, rajzos pofival. Azt hiszem valamelyik vizimentő fajta. Nagyon szép, és okos volt. Egyszerüen közölte a gazdival, hogy ki akar menni, és ki is mentek. Utánnunk kerültek volna sorra, de a Miklós behívta őket előttünk, mert többször nagyon ugatott a kutya.
Utána kerűltünk be mi. A Miklós megvizsgálta a Benjit, és azt mondta, hogy nincsen benne, a normálistól eltérő széklet. Aztán megkapta a bódító injekciót. Gyorsan hatott. Egy kicsit öklendezett, de miután 18 órája nem engedtem enni, nem volt mit kihánynia. Erre nagyon vigyázok, mert nem szeretném, ha altatás közben megfúlladna a hányadéktól.
Infúzióban kapta az altatót. Gyorsan elaludt. Akkor tudtuk csak jobban megnézni a fogait. Hát, nem mondhatom, hogy szép látvány volt. Gyorsan megállapítottuk, hogy négy fogat feltétlenűl ki kell szedni. A két felső szemfogat, és két felső, hátsó rágófogat. Nagyon nehéz volt kivenni a szemfogakat, hatalmas kráter maradt a helyén, amit betamponoztak, jódos tamponnal. A hátsó rágók könnyebben kijöttek. A szemfogaknak hatalmas gyökerük volt, és rosszak voltak. Bele lógtak az arcüregbe, ezért csináltak annyi bajt. A szeme is, és a füle is ettől volt gyulladásban, nem is beszélve a nyálkahártyáról, a garatban és a szájüregben. Elég erősen vérzett, de szép lassan csillapodott. Azt hiszem az arcüreg is alaposan kitisztúlt. Kapott egy fájdalomcsillapítót, meg egy ébresztő szérumot, és szépen lassan felébredt. Olyan véres volt a kis pofija mintha valami zsákmányt marcangolt volna szét. Letisztítottuk, és már ő is tisztogatta magát. Beengedtük a boxba,mert már ő maga akart belemenni.
A Miklós azt kérdezte, hogy nem akarom-e a szemfogait elhozni. Mondtam neki, hogy nem "Én a macskát akarom elhozni!", mert van aki elviszi a kihúzott fogat.
Itthon, ahogy kiengedtem a boxból első útja az ennivalóhoz vitte. Még nem engedtem enni, mert még nem volt teljesen stabil. Kb egy óra után evett is ivott is, végig szagolta az összes többi macskát és bebújt a kedvenc helyére aludni.
Nagyon remélem, hogy egy időre túl vagyunk a foproblémáján, és még egy darabig élhető, szép élete lesz.