2010. május 7., péntek

Legyen könnyű álmod!


Drága Pomponkám! Égjen ez a mécses emlékedre, érted!

video

Ez a kis videó négy hónappal ez előtt készült róla!

Pomponkám átköltözött a szivárványon túlra.
Benjke kedvenc unokája. Két évvel ezelőtt, a Benji halála után néhány nappal mutatkozott a betegsége. Akkor nem akartam több veszteséget, ezért mindent megtettem, hogy ne menjen a nagyapja után. Nagy nehezen sikerült rendbe hozni, és élhető életet biztosítani számára.
Akkor nem is gondoltam ennyire át, hogy lehet, hogy a nagyapja után akar menni, és ezért gyógyul olyan nehezen. A Benji április 2-án halt meg, a születésnapja május 5-én van, és a Pomponka néhány nappal ez után kezdett egy kicsit jobban lenni.
Lehet, hogy úgy élte meg, hogy ha nem mehet, akkor inkább összeszedi magát. Ez után szépen lassan, de folyamatosan felgyógyult, vagy inkább tünetmentessé vált.
Ennek már két éve. Eddig tartott a jól léte. Kb két hete vettem észre, hogy valami nem igazán jó nála. Állandóan a Ka-Ka Nu-Kuhoz bújt, és egyre kevesebbet evett.
Hamarosan kiderült, hogy a daganat nem múlt el, csak tünetmentessé vált, és most újra támadta a szervezetét, de most már szinte mindenhol jelen volt.
Nem hittem, hogy ilyen gyors lesz a lefolyás, és csak néhány napja tűnt fel, hogy megint a Benji születésnapja körüli időben vagyunk. Azt tudtam, hogy nincs tovább miben reménykedni, de azt nem akartam, hogy Benji születésnapján menjen el. Így történt, hogy tegnap, május 6-án vettem búcsút tőle. Nem volt könnyű, főleg, hogy ennyire összekapcsolódik a Benjivel!
Így tegnap délután 1/2 7-kor elengedtem. Nehéz volt, és még ma is nehéz, mert ő hozzá is nagyon sok emlék fűződik, ezen kívül édesanyám kedvence ő volt. Most elment, és biztos, hogy találkozott már minden, számara kedves, korábban átköltözővel!
Drága pomponkám! Nyugodj békében! Soha sem tudlak, és nem is akarlak elfelejteni!

2010. május 4., kedd

Pomponka.




Két évvel ezelőtt, amikor a Benjiröl kiderült, hogy tüdődaganata, van, rá nemsokára az unokája, a Pomponka is hasonló tüneteket mutatott. Az eredmény nála is daganatot mutatott, csak akkor még kezelhető, kordában tartható állapotban. Akkor sikerült élhető állapotba hozni, sőt kimondottan jól volt. Semmi nem látszott, hogy esetleg valami baj bujkálna benne. Pedig benne volt a végzetes betegség, csak viszonylagos nyugalomban.
Kb egy hete megint észrevettem, hogy valami nem igazán jó! Nagyon kereste a testvére társaságát, állandóan összebújva aludtak, és nem tágított mellőle. Nappal, amikor használom a számítógépet, és be tudnak bújni a gépalatti kis polcra, akkor ott bújtak össze, este amikor bezártam a szekrényt, akkor meg a szekrény alatt a sima parkettára fészkelték be magukat. Ezért aztán elővettem egy műanyag, kerekes zöldségtárolót, bebéleltem, és megmutattam nekik. Tetszett nekik, elfogadták, és mindjárt el is foglalták. Napokig abban bújtak össze.
Néhány napja, azt vettem észre, hogy Pomponka félre vonul, kerüli a többiek társaságát. Igyekszik előlük elbújni. Ezért csináltam neki egy jó kis búvó helyet, amit azonnal el is fogadott.
Közben kiderült, hogy megint a daganat, de most már sokkal súlyosabb stádiumban. Azt hiszem, hogy most már kezelhetetlen a folyamat, és hamarosan döntést kell hozni.
Két évvel ezelőtt is tudtam, hogy egyszer ez befog következni, de most mégis teljesen letaglóz, és érzelmileg romba dönt. Ő is, akár csak a többi, egy nagyon ragaszkodó, szeretni való macska. Ha azt akarta, hogy vele foglalkozzam, akkor a kis praclijával szinte megsimogatta az arcom. és közben nyávogott, magyarázott.
Most már napok óta csak behúzódik a kuckójába, és teljesen kizárja a többieket.
Nagyon nehéz a döntés amit, hamarosan meg kell hozni!

Benjikémnek, holnap május 5-n lesz a 18. születés napja, amit ő már sohasem fog megérni.
Napok óta mindig benne van a gondolataimban, mintha csak várná az unokáját akivel nem sokára találkozni fog a Szivárványhídon túl, az Örök vadászmezőn!