Egy régi történet.

Benjike, mai alvása.
Egy kosárban a Petyával.


Benjikém, tegnap is és ma is egész jól van. Ma még udvarolni is akart, de persze, hogy Ponponka nem fogadta. Sőt a Petyával rivalizálni is akart, de nagyon érdekes, hogy a Petya is inkább tisztogatni akarta, mint sem, hogy harcba bocsátkozott volna vele. Az igaz, hogy még fital korukban sem rivalizáltak annyira, hogy verekedtek volna. Egy eset volt amikor a Benji megkergette a Petyát, sőt ha nem szóltam volna közbe lehet, hogy össze is verekedtek volna. Meg is bántam utánna, mert eltört a Benji lába.
Az történt, hogy nagy csatakiálltások közepette végig kergette a Benji a Petyát a lakáson, és a kis szobában utol is érte. Ott, nekiesett foggal körömmel, szóval kiharcolta a vezérségét, és ezt a Petyának nyomatékosan a tudomására hozta. Én meg, hogy szétválasszam őket, utánnuk hajítottam a papucsomat. Olyan gyorsan történt a dolog, hogy nem értem rá gondolkodni, és eszembe sem jutott, hogy baj is lehet belőle. A papucs egy síma, egyszerű fűrdőpapucs, pörgött a levegőben, és az élével eltalálta a Benji jobb mellső lábán a középcsontokat. Csak egy, száraz ág reccsenéséhez hasonló hangot hallottam. Először nem is gondoltam, hogy mi történt, csak mikor a Benji arréb ment, láttam, hogy nem lép rá a jobb melső lábára. Akkor már tudtam, hogy nagy baj van. Már kezdtem is öltözködni, és mentünk az orvoshoz.
Mikor elmondtam, hogy miért vagyunk ott, egyszerűen, nem akarták elhinni, hogy nálam ilyen megtörtént a macskával, hogy az én kezem által tört el a Benji lába. Sajnos igaz volt.
Kapott egy hóaljig érő gipszet a lábára. Még az nap este megtanúlt vele járni. Úgy nézett ki mintha sétabottal járna. Az édesanyám akkor nevezte el Botosispánnak. Két hét után vetták le a lábáról, és másnap már rendesen járt vele. Soha nem is látszott, hogy valaha el volt törve a lába.
Utána még sokszor volt kiállításon, és lett fajtagyőztes nem is egyszer, söt több esetben a Bastet-díjról csak néhány ponttal maradt le. Egyszer, előfordúlt, hogy egy Maine Coon egy ponttal vitte el előle a díjat. Persze a Benji, ettől függetlenűl gyönyörű, okos, ragaszkodó, és szeretni való macska.