2014. január 5., vasárnap

Félek, hogy nekem is részem van Salamon betegségében!

Állandóan őröl az agyam, hogy mi okozhatta Salamonnál a meglévő tüneteket. Hogy mi történt, mi változott ami miatt egyre kevesebbet evett, és végül teljesen elhagyta az evést?
Nem hagy békén az az emlék, hogy ő másfél éves korában volt már szinte ugyanilyen beteg, ugyan ezekkel a tünetekkel. Nem régen találtam az akkori kezelő lapját és azon is apátia, és teljes anorexia az állapot leírás.
Az akkori dokinkkal arról beszéltünk, hogy ha nem lakásban élő macska lenne, és tudnánk, hogy még véletlenül sem juthat ki a szabadba, akkor azt mondanánk, hogy mintha mérgezés lenne.
Akkor a folyadékpótlás, és a vitamin koktél volt a fő gyógymód. Akkor is úgy nézett ki, hogy a szervezete kis segítséggel, lassan helyreállítja saját magát.  És most is nagyon hasonlót látok.
Akkor rájöttem, hogy az egyik száraz tápnak nem a szokásos az szaga, mintha egy kicsit avas beütése lenne. A csomagoláson a szavatossági idő még messze nem járt le, de a táp mégsem volt az igazi! Sőt mondhatnám, hogy nem volt jó! Az érdekes a dologban az volt, hogy akkor sem csak egy macskám volt, és mindegyik ugyanazt a tápot ette, és egy sem volt semmi baj. Egyedül a Salamon lett beteg. Ez lehet egyéni érzékenység következménye, főleg akkor amikor tudom, hogy az apja marhafehérje allergiás volt. Vagyis volt valami ami eltért a szokásos tulajdonságtól!
Ezeken gondolkodva jöttem rá, hogy az öntetőt majdnem minden esetben már akkor feltöltöm amikor még valamennyi van benne. Tényleg nem sok, de még nem teljesen üres. Ezt teszem abból a meggondolásból, hogy ha valamiért nem tudnám feltölteni akkor amikor teljesen kifogy, ne kelljen nekik éhezni addig amíg jön a segítség. Lévén egyedül élek bármi előfordulhat akkor is ha itthon vagyok, és akkor is mikor valami dolgom után elmegyek itthonról!
 Leveszem a tetejét, kimosom ott ahonnan esznek belőle, és feltöltöm a tartájt az új táppal. Az a néhány szem egyáltalán nem biztos, hogy elsőnek fogy el mikor elkezdik enni a feltöltés után. Sőt akár arra is van esély, hogy időtlen időkig töltögetem egyik feltöltésből a másikba. Ha Salamon szervezete különösen érzékeny a megváltozott tápra akkor akár ez okozhatta a bajt! Ráadásul akkor másfél éves volt, most meg egy tizenhárom éves macska, akinek lehet, hogy a szervezete már nem egészen úgy működik, mint kölyök korában!
Minden esetre, ez ijesztő, és intő példa a jövőre nézve!!

Nincsenek megjegyzések: