2011. szeptember 11., vasárnap

Az Isten lába!

Sziasztok!
Falurossza Frigyes vagyok. Születtem kb. két hónapja, egy nagy város peremén. Sajnálom, hogy nem tudom pontosabban, de azt, hogy mi a nevem, azt is csak két napja tudom.
Egy reggel valaki, egy kétlábú, megfogott és elvitt egy helyre, ahol nagy zaj volt, meg néhány bokor. Ijedtemben beszaladtam a bokor alá, reméltem, hogy ott a mami, meg a testvéreim, de nem volt senki. Ráadásul hideg is volt meg éhes is voltam. Gondoltam keresek valami ehetőt, és közben eszembe jutott, hogy a mamitól milyen finom reggelit szoktunk kapni. Nem kellett mást csinálni, csak odabújni a hasához, megkeresni azokat pici dudorokat a szánkba venni, és már csorgott az a finom meleg reggeli. naponta ahányszor éhesek voltunk nem kellett mást csinálni, csak szólni a maminak, és már kaptunk abból a finomból.
Hát, gondoltam, ha nincs itt a mami akkor is kell valami ennivalót keresni. Egyszer csak megláttam egy sárga csíkos bogarat ami repült is, meg zizegett is, és megakartam fogni. Jó játék volt, de nem sikerült megfogni, Egyszer csak kirepült a bokor alól én meg utána szaladtam, és akkor valami nagy csikorgást hallottam,és hirtelen egy nagy kerekű valami állt meg mellettem. Ijedtemben beszaladtam a bokor alá, de az a valami nem mozdult. De a bogár bezzeg repült, attól féltem elrepül a reggelim, ezért megint utána rohantam, akkor a nagy kerekű már a földön feküdt. De a kétlábú ott volt, és nagyon nézett, meg a kezében villogott valami, és közben beszélt hozzám. Valami olyasmit mondott, hogy "te jó isten, te hogy kerülsz ide?" Nem féltem tőle, mert nagyon kedves hangja volt, és szépen nézett rám, meg nem kiabált.
Egyszer csak elindult felém, és lehajolt és nyújtotta az egyik mellső lábát. Gondoltam elszaladok, de ő nem engem fogott meg, hanem elkezdett húzgálni egy fűszálat, Na arra ráugrottam, és akkor a másik mellső lábával megfogott. Simogatott, és beszélt hozzám. Nem volt, rossz ezért nem nagyon féltem. Aztán elővett egy sötét színű valamit amibe beletett, és azt mondta, hogy itt nem maradhatsz, ezért elviszlek.
Mentünk egy darabig, úgy éreztem mintha hintába ülnék, de nagyon jó meleg volt, azt hittem, hogy megjött a mami és elkezdtem keresni azt a kis dudort amiből a finom szokott jönni, de nem találtam.
Egyszer csak megszűnt a hintázás, és a kétlábú beletett egy nagy ketrecbe. Kicsit később hozott enni, meg inni, és valami fehéret egy lapos edénybe, és azt mondta, hogy ide kell pisilni. Azt sem tudtam mit jelent, de nagyon boldog voltam, mert végre ehettem.
Evés után kicsit aludtam, majd a kétlábú megint megfogott, beletett valami dobozba, és megint elvitt.
Egy fehér szobába vitt. Ott volt egy ember, akinek azt mondta, hogy doktor úr, azt hiszem megbolondultam, mert ezt a kis kölyköt most szedtem össze a bringaúton, nézzük meg mik a legszükségesebbek amit tehetünk érte. A doktornak nevezett kétlábú jól meg tapogatott, valamit beleszúrt a fenekembe, és azt mondta, hogy egészségesnek látszik, de bolhás, meg atkás a füle, meg egészen biztos, hogy bélférges. Olyan furcsákat tudnak mondani, bolha! Azt sem tudom mi az. A helyett, hogy arról beszélne, ha már itt vagyok, hogy időnként miért annyira vakarózni.
Megint elment, és hozott valamit amivel a fülemben kotorászott, aztán meg valami kenődő dolgot a számba nyomott, és mindennek a tetejébe valami büdös folyadékkal össze-vissza fújkálta a bundámat. Azonnal tudtam, hogy nem szeretem ezt a két lábút.
Mikor mindezt elintézte, visszaadott az én kétlábúmnak, és azt mondta, hogy kiscica, te egy igazi szerencsefia vagy, mert megfogtad az istenlábát.
Akkor tudtam meg, aki elhozott a bokor alól azt úgy hívják hogy az Isten Lába.
Ezután még valami kattogót ütögetett a Doki, és ekkor tudtam meg, hogy nekem mi a nevem . Azt kérdezte
az Isten Lábától, hogy mi a neve a cicának, ő pedig azt felelte, hogy Falurossza Frigyes.
Ez itt egy nagyon jó hely, vannak még macskák rajtam kívül is. De én még ilyeneket nem láttam, Óriások, nagyon sok szőrük van, és elég barátságosak.
Ez már az a finomság amit nem győztem megenni:-)

Ez alatt a bokor alatt voltam, mielőtt jött az Isten Lába.


Ebben a ketrecben voltam egy ideig. Az is jobb volt mint a bokor alja:-)

Nem bánom, hogy idehozott az Isten Lába, mert nagyon jól érzem itt magam!

Majd még jelentkezem, de most megyek aludni, mert nagyon elfáradtam:-)

2 megjegyzés:

Vaci írta...

Frigyeském, az Isten Lábát gazdinak hívják :-)) És te tényleg nagyon szerencsés vagy, mert ő egy nagyon jó gazdi, igazi macskaparadicsomba kerültél :-) Szerezz neki agyon sok örömet a virgonckodásoddal, megérdemli !

Benjamin a Vörösmacska írta...

Nagyon jól érzem magam itt nála. Sokat játszunk, meg finom ropogóst hozott nekem, ami csak az enyém. Csak az a baj, hogy ha elmegy valahova, meg este mikor sötét lesz mindig bezár ebbe a ketrecbe. Igaz, hogy azt mondja, hogy azért mert nem szeretné ha a nagyok bántanának. Hát, ami igaz, az igaz én sem szeretném. A többiek is jópofák, már próbálom őket szelidíteni. Hívom őket játszani.
De azt még nem döntöttem el, hogy megengedem-e, hogy a Gazdim legyen:-)