Ma amikor visszakaptalak, olyan picike, és megváltozott voltál, hogy csak én tudtam, hogy biztos te vagy az, akit a kezemben tartok.
Amikor a nagyapádtól kellett megválnom, és elbúcsúznom, akkor azt hittem, hogy az ezután, vagyis ő utána már könnyebb lesz a hasonló kötelesség végrehajtása.
Mondom, kötelesség, mert hiszem és vallom, hogy a gazda felelőssége nem ér véget a kedvenc halálával. Azt keveset ami maradt belőle, azt tisztességgel, biztonságba kell helyezni.
Az után, hogy beköltöztél abba a kicsi fiókba, ami a lelkemben már csak a tiéd, ezt kicsi másik feledet is méltó helyre kell juttatni. Ezt tettem meg ma! Visszaadtam azt a szabadságot, ami születésedtől fogva megilletett volna, de a körülmények miatt, és az önző szeretetemtől vezérelve, egész életedben megfosztottalak tőle!
Egy nagyon szép környezetben, a gyönyörű fenséges, és hatalmas folyó felett, a szélre bíztam azt a picit, ami maradt belőled. A szél lágyan felemelt, és vitt, vitt, majd szépen lassan elengedett, és te szépen lassan belehulltál a folyóba! Isten veled, kicsi Ka-Ka Nu-Ku! Jó utazást neked! A másik feled örökre velem marad!
2 megjegyzés:
Jó utat Ka-ka Nu-ku ! Nagyon szerettek és nagyon szerettél és amíg élünk te is élsz az emlékeinben :-***
Jó utat Ka-ka Nu-ku!
Bár örökre elmentél, mégis itt vagy velünk.
Megjegyzés küldése