Gondolatok...........

Tiziánával is szeretett összebújva aludni.

Alapos mosdatás után mellé feküdt, és együtt aludtak.

Valahogy mindig úgy intézte a dolgokat, hogy a Pomponka mellett lehessen.

Itt a Pomponka már nem volt egészen jól, de mégis, vagy talán éppen azért bujt hozzá, mert érezte, nagyon kell törődni vele.

Legtöbbször így aludtak, együtt, összeölelkezve.

Tudom, hogy visszafordíthatatlan ami történt, és nem is háborog a lelkem, de még ma is nagyon sokszor eszembe jutott. Amerre megyek a lakásban, mindenhol van valami amiről ő jut eszembe.

Ha készítem a Tiziana és a Viktória ételét, a harmadik tányért is oda teszem, de persze azonnal eszembe jut, hogy már nem kell, mert már nincs aki enne belőle.

Eszembe jutnak kedvenc játékai, pihenőhelyei, szokásai. Mindenkivel jó kapcsolata volt, de mindig kiválasztott magának egy-egy kedvenc barátot, vagy barátnőt. Sokáig nagyon jóviszonyban voltak a Pomponkával. Együtt, összebújva, aludtak, mosdatgatták egymást. Akkor még azt hittem, hogy talán, mert egy év eltéréssel, anyáról testvérek voltak. Amikor pomponka meghalt valósággal lelki beteg lett. Akkor láttam, hogy az állatok is képesek nagyon mélyen gyászolni elveszett társukat. Akkoriban nagyon sokat foglalkoztam vele, mert szabályosan búskomor lett. Lassan megvigasztalódott, és az utóbbi időben kiválasztotta magának a Tiziánát. A többitől sem zárkózott el, nem hajtotta őket, de a Tizána volt a kedvenc.

Tiziána is elfogadta ezt kényeztetést, de úgy látom, hogy őt nem viseli meg annyira a veszteség.

Ő jól el van a többiekkel.