Szinte hihetetlen!

Két napja még itt az ablakban evett és ivott. Inni egy kis kehelyben adtam neki, mert nem kellett akkorát hajolnia.

Ma este a ketrecen belül a box biztonságában.

Nincs egy hete, hogy így, a többiekkel összebújva aludt. Itt a Viktóriával ölelkeznek.

Megint kínáltam, és csak nagy keservesen néhány falatot fogadott el. Kivettem a ketrecből, boxxal együtt, mert tisztára cseréltem alatta a betétet. A ketrectől kb félméterre tettem le a boxot, és levettem a tetejét mert nem akart kijönni. Azonnal láttam, hogy nem érzi magát biztonságban, mert elkezdett a ketrec felé araszolni. Szegénykémnek már nem sok ereje van, de mégis kereste a ketrec bejáratát, így kénytelen voltam a ketrec oldalajtaját kinyitni. Nehezen, de bemászott a ketrecbe. Szinte hihetetlen, de nem kényszerből van a ketrecben. Ő maga is úgy érzi, hogy akkor van biztonságban, ha bent van a ketrecben. Itt a többiek nem férnek hozzá. Sohasem bántották, sőt inkább mosdatgatták, nyalták-falták egymást.

Az állatok egyik jellemzője, hogy ha gyengék, betegek elhúzódnak a társaiktól, magányba vonulnak! Ezt teszi most a Ka-Ka Nu-Ku is!