Viktória állapota még mindig nem nyugtat meg, mert egyik nap jobban, a másik nap meg nem értem a viselkedését. Tegnap este pl. olyan félelem volt benne, hogy nem hagyta magát még csak simogatni sem. Elbújt előlem a rekamié alá, úgy hogy nem értem el. Egyszerűen nem értettem, hogy mi történt vele.A múlt hét közepén fogyott el a gyógyszere, illetve az adag amit be kellett szednie. Most már a szervezetének saját magának kell magát fenn tartania. Az a baj vele, hogy nagyon sovány, és nem igazán akar enni. A béres cseppet nagyon utálja, pedig holnap elkezdek vele egy béres csepp és C-vitamin kúrát. Muszáj, mert ez így nem igazán jó!
Ponponka, ahhoz képest amilyen rossz állapotban volt, nagyon jól van. Nagyon jól eszik, visszaszedte a testsúlyát, és a bundája is kezd rendbe jönni. Minden nap jön fésülködni a többivel együtt. Azt hiszem, hogy ebből a bajból sikerült kijönnie.
Nahát a fiuk, a macsók, ahogyan az egyik kedves topiktárs elnevezte őket. Van amikor egész békésen megvannak, máskor meg mint a fúria mennek egymásnak. Annyiban változott a dolog, hogy talán ritkábban, és nem annyira ádáz mint az elején volt. Elég gyakran előfordul, hogy a Salamon félreérti valamelyik játékát, és már kész is a harci állapot.
A terápia folytatódik, remélem egyszer megtaláljuk a megoldást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése