2008. július 6., vasárnap

Már megint baj van!

Pomponka, 12 éves, a Petya és az Ányecska lánya, a Benjike unokája.

Absnitlzli, 14 éves, Akela és Pötyike fia, a Benjike unokája.

Fruzsina, 14 éves, a Szilvió és a Füstike lánya.

Sajnos már megint baj van! A Fruzsina, már egy ideje bajlódik az emlődaganattal. Mára már nagyon csunya lett neki, de a kora miatt már nincs értelme a műtétnek. Ő is elmúlt mát 14 éves, és talán már ki sem bírná az altatást. Addig amíg láthatóan nincsenek fájdalmai még elvan valahogy. Szépen tisztogatja magát, még eszik is renedesen, és még nem látom, hogy vesztett volna a súlyából. De a bundáján már látszik, hogy valami nem stimmel, mert eléggé fúrtösödik neki. Még nem filces, de nincsenek külön a szálai, mint amikor jó állapotban van egy macska. Neki, külömben is szép, és selymes volt a bundája. Minden nap megfésülöm, közben a dagamatot tudom ellenőrizni. A szőrt már levágtam körülötte.
A másik az Absnitzli, akivel már jó régen baj van. Kb. egy éve azt hittem, hogy nem is marad életben, mert véresen váladékozott az orra, de úgy néz ki, hogy ha nem is teljesen egészséges, azért egász jó állapotba kerűlt. Lehet, hogy a nyári, meleg idő segít neki.
Teljesen várattlan viszont, hogy ma délután a Pomponos valahogyan nem az igazi, és nem tudom, hogy mi lehet a baj. Úgy nyávog mint az anyák szoktak akkor a mikor szűlni készűltek. A kandúrok nem is abajgatják, de szinte egyfolytában nyávog. Ráadásul még lázas is. Az elöbb már elkezdtem hűteni egy nedves ruhával. Állandóan tisztogatja magát. Nem tudom, hogy a vizeléssel nincs valami baj. Eddig még lányoknál nem volt ilyen probléma, ezért nem tudom mik a tünetek.
Azt hiszem, hogy holnap elviszem a dokihoz. Remélem éjszaka tudok tőle aludni. mert most már szinte állandóan morog, és nyávog. Ha maszírozom a hasát nem tiltakozik, talán nincsenek fájdalmai.
Sajnálom őket, de sajnos a koruk miatt most már bármikor előfordulhat, hogy egy-egy megbetegszik, és elköltözik. A hiányt nem lesz könnyű elviselni, de nincs kiút, ez az élet rendje.
Fájdalmas, de mikor megszülettünk, akkor biztossá vált, hogy egyszer majd vége szakad az életünknek, így az övékének is.

Nincsenek megjegyzések: