2016. augusztus 10., szerda

Még mindig nem tudom, hogy jól tettem-e?



Sőt egyre erősebb kétségeim vannak, mert ez a szerencsétlen kicsike is megkapta a szalmonellát. Úgy hogy, most mid a hárman küszködnek a hasmenéssel. Egyszer már úgy néz ki, hogy javuló félben van, és másnapra minden kezdődik elölről.
Aludni már tudnak együtt, de ha ébren van akkor mindig játszani a szeretne a Tiziánával, és állandóan piszkálja, űzi. az a szegény öregasszony meg nem győz védekezni, vagy menekülni. A Viktória egyszerűen elrendezte, mert kiosztott neki egy.két pofont és az óta a kölyök tiszteletben tartja.
A hasmenés még mindig tart, időnként csitul majd újra erősebb. Az a kis bestia, sokszor még a biliben sem hagyja békén a Tiziánát. Na akkor fordul elő, hogy még az előszobában is macska hagyaték van.

A doki azt mondja, hogy ez a baktérium kiürül magától, de valahogy nem igyekszik ürülni. Pedig már a macskákkal együtt nagyon unjuk a jelenlétét!

Ráadásul a Viktória egyre gyengébben van. Őt féltem a legjobban, mert a régi agyhártyagyulladás mellékhatásai miatt ő sokkal érzékenyebb.

Nincsenek megjegyzések: