Az történt, hogy Tiziána a szokásos szükségletei végzése közben hangosan nyávogott, szabályosan sírt. És nem csak amíg a WCben volt, hanem miután kijött akkor sem tudott megnyugodni. Majd visszament a bilibe, és ott hagyott egy elég híg, mondhatnám, hogy hasmenést. Folyton nyávogott, tisztogatta magát, és nem tudott megnyugodni, jött ment és panaszkodott. Majd evett néhány falatot, amit nem sokára ki is adott. És közben panaszkodott. Többször hányt, egyszer egy kisebb szőrcsomót is kiadott. Akkor azt hittem, hogy ez volt a baj. De nem, mert megint ment a bilibe, de akkor nem hagyott ott semmit.
Na ekkor döntöttem el, hogy így nem megyünk neki az éjszakának, irány az orvos.
A doki megvizsgálta, a belei rendben, a hólyagja rendben, nincs kiszáradva, de vizsgálat közben észrevettünk valami furcsát. Mintha nem látna jól! Hatalmasak a pupillái, pedig a világítás nagyon jó, ebben a fényben nem szabadna ekkora pupilláinak lenni. Itt kaptam frászt, hogy lehet, hogy agyvérzés, de a doki szerint nem valószínű, mert a fényt érzékeli, mert összehúzódnak ha belevilágít, de valószínű a kora miatt szürkült el szemlencséje, és azért lát rosszul, amihez hozzá jön a doki miatti idegesség. Kapott fájdalom csillapítót, vitamint és holnap megint menni kell.
Itthon ugyan úgy mozog, jön megy, megint evett ahogy szokott, és ha megsimogatom a szeme körül, nem kapja el a fejét. Még nem volt a bilibe, hanem mint szokott elhelyezkedett a Viktóriával együtt az ágyamon.
Nem tudom mi van, de holnap megint megyünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése