Az ébredés, vagy ébresztés elég durva volt, mert az egyik macska jellegzetes hányás előtti ordítására ébredtem. Persze azonnal ugrottam, mert ha hányásról van szó mindig tudni akarom, hogy ki követi el, és miért, és mit hány. Lévén félhosszú szőrű macskák, előfordul hogy szőrcsomó gyűlik össze a gyomrukban és azt ki kell nekik hányni.Ezért van előttük állandóan fű amit rágcsálhatnak, mert annak a kesernyés leve segíti az idegen dolgok ürítését.
Na szóval. Kirohantam a hang irányába. Nem kellett messzire menni, mert a konyha közepén találtam Salamont aki éppen öklendezett, és ürített egy kevés tiszta nyálkát. Se szőr, se ennivaló se egyéb nem odavaló nem volt benne.
Az összes kajás tál üres volt, és ebből tudtam, hogy éhes, üres a gyomra.
Ennél szebb zenére nem is ébredhettem volna. Ezek szerint azt az ételt amit tegnap megevett feldolgozta a gyomra, mert most csak gyomorsav, víz és némi nyálka van a gyomrába!
A következő lépés, hogy széklete van, vagy volt-e? Mentem ahhoz az almoshoz ahol ő szokta az ilyen dolgait rendezni, és mit látok? Egy rendesen formált, kissé száraz állagú végterméket. Hurrá az első lépésen túl vagyunk, és nem is rossz az eredmény:-)
Akkor a gazdi dolga a következő: nagyon gyorsan takarít, macskatányért mos, és enni ad a macskának!
Ja! De nem csak Salamonnak, hanem mindegyiknek, mert minden tál üres.
Önetető feltöltés, és mit látok Salamonka eszik, a többi várja, hogy befejezze, mert ők is éhesek.
Mikor bejezte, kinyitottam egy GG-t, és megkínáltam vele. A remény még nagyobb lett, mert elfogadta, mit elfogadta, addig ki sem vette a fejét a tálból amíg volt benne valami:-)
Tényleg vannak "apró" örömök:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése