2009. június 13., szombat

Megint elvesztettem egy barátot.

Petyusom! Ezt a gyertyát, a kedvenc helyeden, érted, neked gyújtottam. Égjen hát emlékedre mindörökké!


Az egykori remény, ma veszteséggé változott.
Ő, Zsebtigris Petruska, aki, valamikor régen (14 éve) azért jött hozzám , hogy feltámassza a vírus által lebénított Gyékényesi kennelt.
Ezt, a rá nehezedett feladatot nagyon jól teljesítette, sőt életének 14 éve alatt minden kiállításról győztesen tért haza. Tizenötször lett fajtagyőztes, világbajnoki címet ért el, és kétszer elnyerte a FAMKAT által kiírt Bastet díjat. Ezen kívül, volt a kiállítás legszebb felnőtt macskája, és több különdíjat is nyert.
Mindezek felett egy nagyon jó természetű, ragaszkodó, szeretni való macska volt.Egy űr megint keletkezett a lelkemben. Petyusom, soha nem tudlak elfelejteni. Legyen könnyű álmod, nyugodj békében.

2 megjegyzés:

Szilágyi Nóra írta...

Nagyon sajnálom :( Gyönyörű cica volt, de nyilván a gazdájának ennél sokkal több :'(

Üdv,
Ody

Benjamin a Vörösmacska írta...

Köszönöm az együttérzést.
Tényleg sokkal több volt, mint az összes kiállítási eredménye együttvéve.

Szia!
Vörösmacska.