Nem sikerült!

Drága kis Viktóriám sajnos nem sikerült legyőzni a bajt. Hét hónapi szívós, fájdalmas küzdelem után nem volt szívem hozzá, hogy még tovább próbálkozzunk. Teljesen lefogytál,  szinte nem maradt izom a csontjaidon, és voltak pillanatok amikor úgy éreztem, nem akarsz tovább küzdeni.
Végülis március 20-n elengedtelek. Nagyon nehéz volt, de azt hiszem, hogy már csak önzésből tarthattalak volna vissza. Azt meg nem vállaltam, mert neked is nehéz lett volna. Ami a fő érv volt az a teljes reménytelenség. Ha hét hónap alatt nem javulás, hanem folyamatos romló, nehezedő állapotot kellett elviselned, akkor most már teljesen elveszett a remény. Számomra nagyon nehéz volt, ezért nem tudtam eddig leírni a történteket.
Nagyon hiányzol, és nem csak nekem. Még a Friderika is keresett, másnap reggelre a szőrödből gyúrt labdát hozta elő. Akkor is jól elsirattalak.

 Isten veled drága kis cicám.