Grísenka!

      Grísenkám kiscicám talán már elég erős a lelkem ahhoz, hogy a téged megillető búcsút leírjam.
Nagyon nehéz volt a döntés, de amikor egyre gyakrabban és egyre nehezebben mentél pisilni, majd már alig bírtál visszajönni, mert a hátsó lábaid egyáltalán nem akartak működni, akkor már tudtam, hogy nem engedem, hogy tovább szenvedj. Amikor utoljára leakartam tisztogatni a bundád nem tudtad tartani a vizeleted.

       Akkor döntöttem, hogy azonnal megyünk az orvoshoz. Nagyon fájdalmas volt de döntöttem, mert nem hagyhatom, hogy az én ragaszkodásom miatt még megalázóbb helyzetbe kerülj.  Drága Grisenkám, kérlek bocsásd meg nekem ha bármit is ellenedre tettem! Sohasem tudlak téged sem elfelejteni, és most bezárult a lelkemben a téged őrző kicsi fiók is.
Kis cicám legyen könnyű álmod, találd meg a többieket, sajnos már többen várnak az örök vadászmezőn, mint ahányan itt maradtak, és még ma is elég gyakran keresnek.
Isten veled, soha nem felejtlek!